Radikálisan csökkent a szív- és érrendszeri kutatások száma
A kardiovaszkuláris betegségek komoly népegészségügyi problémát jelentenek, nálunk a legmagasabb az agyvérzés halálozási aránya Európában.
Három év alatt kis híján a felére csökkent a szív- és érrendszeri betegségeket vizsgáló klinikai kutatások száma Magyarországon; jelenleg a kutatások legnagyobb része, nagyjából harmada a koszorúér-betegségeket vizsgálja, legkevésbé a stroke-ot és a szívritmuszavart kutatják – derül ki a Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) legfrissebb elemzéséből. Hazánkban a szív-és érrendszeri betegségek komoly népegészségügyi problémát jelentenek, a visegrádi országok között egyedül Szlovákiában van több beteg, mint nálunk. Ráadásul egész Európában Magyarországon a legmagasabb az agyvérzés halálozási aránya.
Budapest, 2015. június 8. Megközelítőleg a felére esett vissza a kardiovaszkuláris betegségeket vizsgáló klinikai kutatások száma Magyarországon az elmúlt három évben: miközben 2011-ben még 78 kutatás zajlott a klinikai vizsgálóhelyeken, tavaly az előzetes adatok szerint csupán 42 – derül ki a Klinikai Kutatási Iránytű (KKI) legfrissebb elemzéséből.
A legnagyobb mértékű csökkenés a koronária-artéria (koszorúér-) betegségeket, valamint a hypertoniát (magas vérnyomást) vizsgáló klinikai kutatások számában rögzíthető, az előbbi 22-ről 13-ra, az utóbbi pedig 12-ről 3-ra csökkent három év alatt. Ám a csökkenés ellenére 2014-ben továbbra is a koronária-artéria betegségeket vizsgálták a leginkább a klinikai kutatások, a legkevesebb kutatás – szám szerint 1 – az aritmia (szívritmuszavar) területén zajlott.
SZÍV- ÉS ÉRRRENDSZERI KLINIKAI KUTATÁSOK SZÁMA MAGYARORSZÁGON BETEGSÉGCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSBAN (2011-2014)
| Artéria-koronária (koszorú-ér-) beteg-ségek | Trom-bózis | Angiológia (egyéb ér-beteg-ségek) | Hyper-tonia | Szív-elégtelen-ség | Aritmia (szív-ritmus-zavar) | Stroke | Egyéb | Összesen | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2011 | 22 | 3 | 5 | 12 | 3 | 1 | 4 | 28 | 78 |
| 2012 | 19 | 10 | 5 | 3 | 5 | 2 | 2 | 16 | 62 |
| 2013 | 13 | 0 | 2 | 3 | 11 | 5 | 2 | 13 | 49 |
| 2014* | 13 | 4 | 5 | 3 | 4 | 1 | 3 | 9 | 42 |
Forrás: Klinikai Kutatási Iránytű, www.clinicaltrials.gov 2014. szeptemberi adatok
A kutatásokat finanszírozó gyógyszercégek megnyeréséért élénk verseny zajlik az európai országok, illetve a kontinens egyes régiói között, és a kardiovaszkuláris klinikai kutatások száma alapján az látszik, hogy Magyarország nem csupán a nagy kutatói múlttal rendelkező nyugat-európai országoktól, de némely környező országoktól is jelentősen lemaradt. A visegrádi országok között Lengyelország és Csehország előz meg bennünket, az előbbiben 938, az utóbbiban 731 vizsgálatot indítottak 2005 óta, miközben nálunk 569 kutatás volt az elmúlt tíz évben összesen. Németországban, Nagy-Britanniában vagy Franciaországban nagyságrendileg több kutatást szerveztek, mindhárom országban több mint 1900 vizsgálat zajlott.
Forrás: Klinikai Kutatási Iránytű, www.clinicaltrials.gov
A kardiovaszkuláris betegségek jelenleg az orvostudomány harmadik legkutatottabb területe, ami nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy az OECD adatai szerint Európában a férfiak 42, a nők 51 százaléka hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegség kövezetében. Hazánkban százezer emberre 509 férfi, 323 nő beteg jut, és tőlünk nyugatra minden országban kevesebb beteg van, de a visegrádi országok között is csak egyedül a szlovák társadalom mutat a miénknél rosszabb képet. Lengyelországban százezer emberből 415 férfi, 244 nő, Csehországban 403 férfi, 264 nő, Szlovákiában pedig 551 férfi és 360 nő szenved valamilyen kardiovaszkuláris betegségben.
Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek népegészségügyi súlyát mutatja az is, hogy egész Európában nálunk a legmagasabb azoknak az aránya, akik agyvérzés következtében hunynak el: 2009-ben száz agyvérzésből 40,5 vezetett halálesethez Magyarországon.
„Magyarország számára – már csupán a szív- és érrendszeri problémákkal küzdő betegek számát, illetve betegségek halálozási arányát tekintve is – alapvető fontosságú, hogy a jövőben egyre több kardiovaszkuláris klinikai kutatás vegye kezdetét. Ezek, azon túl, hogy a betegségek pontosabb diagnosztizálását és hatékonyabb kezelését eredményezhetik, nagy szerepet játszhatnak a hazai egészségügyi dolgozók tudásának bővítésében és nemzetközi elismertségük erősítésében; emellett a kutatásokban való közreműködéssel járó díjazás az egészségügyi munkaerő itthon tartásában lehet fontos tényező” – jegyezte meg Dr. Lakner Géza, a Klinikai Kutatási Iránytű orvos-igazgatója.
Klinikai Kutatási Iránytű (KKI)
A Klinikai Kutatási Iránytű (www.kutatasiranytu.hu) a fejlesztés alatt álló diagnosztikus-kezelési lehetőségek széleskörű társadalmi megismertetését célzó program, amelynek segítségével a betegek információkhoz juthatnak a klinikai kutatásokról, és konkrét javaslatokat kaphatnak az egészségi állapotukhoz illeszkedő orvostudományi kutatásban való részvételre. A Klinikai Kutatási Iránytű a betegeket, orvosokat és a kutatások helyszínéül szolgáló egészségügyi intézményeket kapcsolja össze, annak érdekében, hogy a betegek olyan kezelésekben részesülhessenek, amelyek hatékonyabbak és/vagy kevesebb mellékhatással járnak, mint azok, amelyekhez a hétköznapi egészségügyi ellátásban férnek hozzá, miközben a klinikai kutatásokban való részvételükkel új terápiás eljárások kifejlesztéséhez járulnak hozzá.